Párbeszédes kis rögtönzéses, kínosan értelmetlen valami. ^^"
(Tessék elképzelni mellé, ahogy Remus ágyán ülnek, egymással szemben, törökülésben, édességet majszolva (és Sirius a takaróra dobja az üres papírokat, Remus pedig csúnyán néz olyankor, de nem szól rá), James a szomszéd ágyon lustálkodik, Peter pedig nem létezik.)
A rajz ismét csak KennedyxxJames érdeme. ^^
- Nap
- Hold. Affene. Bocs.
- Semmi baj. Nevetés. Ugatós.
- Az a bódult, zabálnivalóan édes kuncogás, mikor a hasadat…
- Khm. Lasagne.
- Izé, az a csokis-kókuszos süti, aminek nem tudom a nevét, de tényleg tök finom…
- Ejnye, Tapmancs, hogy sütöd majd meg neki, ha még a nevét sem tudod?
- Kuss, Ágas. Ne szólj bele.
- Muszáj, percek óta ezt hallgatom…
- Majd megtanítom...
- Szólj előtte, szeretnék egy jót röhögni…
- Mondom kuss van. Holdsáp, te jössz.
- Vihar.
- Vihar?
- Aham, vihar. Hirtelen lezúduló esővel, villámokkal és mennydörgéssel és fülledt, párás levegővel. Vad és buja. Vihar.
- Oh… Öhmm… Pokróc. A vihar ellen.
- Az nem sokat ér…
- Az a lényeg. Pokróc.
- Akkor legyen… Biztosítótűkkel és szegecsekkel teletűzdelt, nevetséges bőrdzseki.
- Héé, a drágámat hagyd ki ebből!
- A drág…
- Pizsama. Na az a nevetséges. A pizsama.
- A pizsama nem nevetséges.
- De, tökre nevetséges, hogy még mindig pizsamában alszol.
- Tényleg az…
- Te ne kotyogj bele… És nem alszom mindig pizsamában.
- Persze, mert leveszem rólad…
- Srácok…
- Nyughass, Ágas.
- Próbálok.
- Hajrá.
- Bocsi. Tenger.
- Búzamező.
- Milyen kis költői vagy. Kardamom.
- Vanília.
- Szeder.
- Banán.
- Hülye. Vajsör.
- Túl komoly. Kakaó.
- Gyerekes.
- Megfontolt.
- Forrófejű.
- Kiszámítható.
- Meglátjuk…
- Várom…
- Ázott kutyaszag.
- Pff… Kösz.
- Bocs, ez jutott hirtelen eszembe. De amúgy szeretem. Tényleg.
- Persze. Egy hétig nem alszom veled. Levendula.
- Forróság. Egy napot sem bírnál ki.
- Bassszz… Ne nézz így, Remus. Ne nézz rám így.
- …
- Tessék, most elfelejtettem, mit akartam mondani… Agatha Christie.
- Ez most hogy…?
- Ránéztem a polcra.
- Hm…
- Hm?
- Hm… Öhm… Sirius, te szoktál olvasni?
- Én? Persze.
- Mármint a mugli szuperhősökről szóló képregényeken és motoros magazinokon kívül…
- Naná, hogyne…
- A Kámaszútrát?
- Ágas, kuss legyen. De tényleg.
- A micsodát?
- Mindegy.
- Nem meséltél neki róla?
- Ha nem fogod be, megátkozlak. Te jössz, Holdsáp…
- De mi az a…
- Mondom te jössz. Amúgy is heteróknak írták. Alig van benne használható anyag. Vagy olyan, amit ne tudtam volna eddig is… Ne nézz így rám. Te jössz.
- Öhh… Obszcidián.
- Az micsoda?
- Vulkanikus kőzet. Fekete.
- Jah, oké. Akkor arany. Mint a szemed. Szeretem a szemed…
- Mindjárt hányok…
- Ágas, ne kotyogj bele. A szemöldököd.
- A füled.
- A gerinced íve.
- A feneked.
- A… fenekem?
- Aha, imádom a feneked.
- Ohh… Na jó, rendesen: nyár.
- Ősz.
- Szerelem.
- Szerelem.
- Már volt. Mondj mást.
- Szív.
- Oh…
- Tudod, miért? Mert szív alakú az az any…
- Sirius.
- … az az anyajegy a…
- Ne merd.
- Erre az infóra igazán nem voltam kíváncsi.
- Fogd be, Ágas. Csók.
- Most én jövök…
- Igen. Egy csókkal.
- Aljas.
- Imádnivalóan naiv.
- Hiszed…
- Ó, tudom én, hogy nem mindig…
- Mit is tudsz?
- Kegyetlen.
- Türelmetlen.
- Ne kínozz…
- A fenébe, Holdsáp, csókold már meg azt a szerencsétlent…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése: